2011. július 31., vasárnap

Építészet

   A település típusa: több utcás halmazfalu. Az utcabeépítés szabálytalan, egy pár telken található előkertes utcabeépítés is.

    A telekforma az esetek többségében szabálytalan. A falu területének több mint fele dombon fekszik, a felszín változatos, a telekforma általában szabálytalan, sorházas.

    Régebben a Sóvidéken - Alsósófalván is- minden építkezésnél a fa adta a legfontosabb építőanyagot. A házakat legtöbbször kőalapra helyezték, és a falakat rakott boronafákból készítették, vagy faoszlopok közé csapolva (zsilipelve), faragott fából rakták ki. Ezeket a falakat törekes szalmával kevert agyaggal tapasztották be. A mennyezet szintén fából készült, a tetőszerkezet is. A tetőfedést valamikor szalmából vagy zsindelyből készítették, amit cserépfedés váltott fel.

    A tornácos házak elődjei a tornác nélküli padkás házak. A ház udvar felőli oldalhomlokzatán széles ereszt építettek. Ebből a szélesen fedett oszlop nélküli padkából fejlődött ki a tornác. A házak nagy része két, ritkábban három szobából állott, de ezek közül csak az egyiket használták.
    A csűr fából, ritkábban téglából épült, a hozzáépült pajtával keresztben fekszik, de nem minden esetben éri át az egész udvart. A csűrnek az udvar felől van a kapuja. Ez volt a legjelentősebb  épület az udvaron, legtöbbször nagyságban túltesz a lakóházakon. Ahogyan a lakóházakat, úgy a csűröket is kőalapokra rakott boronafalakból, gerezdelve építik, vagy talpgerendákba ácsolt oszlopok közeit faragott gerendával rakják ki. rendszerint kétoldali pajtákon kívül néha szkérszínnel, fásszínnel is egybeépülve találhatók.