A természeti katasztrófák közül a tűz okozta a legtöbb nyomorúságot és bajt a falu lakosságának. A tűzesetek, tűzvészek nagyméretű pusztításainak legfőbb oka az volt, hogy a házakat, istállókat, gazdasági épületeket zsindellyel fedték. Amikor a tűz belekapott a zsindelybe, azt már nagyon nehezen lehetett eloltani. A szél egyik épületről a másikra dobta az égő zsindelyt, felgyújtva a szomszédos épületeket. A XIX. század vége felé az alsósófalvi gyülekezetet nagy nyomorúság érte. Az 1892. évi nagy égéskor a falu nagy része elégett,a templomot és a papilakot kivéve, az egyházi épületek is mind elégtek.
Valószínű, hogy a nagy égés után Alsósófalván is megalakult az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Nagyon sokáig e vidéket az a mondás járta , hogy " leégett mint Sófalva" .
A XX század elején már létezett a tűzoltó egyesület. A másik nagy tűzvész 1956-ban -augusztusban- volt. A Felsőszeren keletkezett a tűz, onnan a szél lefelé sodorta az égő zsindelyeket, és nagyon sok ház és gazdasági épület esett a tűz martalékául. Még Székelyudvarhelyről is itt voltak a hivatásos tűzoltók. Csak nagy nehézségek árán sikerült a tüzet megfékezni.
Ma már ha meg is gyúlt egy-egy ház vagy istálló, a tüzeket sikerült a jó szervezésnek köszönhetően eloltani. A villámcsapások is elég gyakoriak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése