2011. augusztus 2., kedd

Cseresznyés György : Életem története - részlet

   " 1895. április hó 10-én, kínok között,a kettes számú vén házban szült engem édesanyám a vén Sükösdné bába segédletével, aki ajánlatosnak tartotta, minél előbb a megkeresztelést, hogy - akkori babonákkal szólva -, nehogy a gonoszok kicseréljenek. Így öntötte a fejemre a keresztvizet a vén, szúette Úrasztala mellett Dáné Mózes április 15-én, hangoztatva, hogy " György, én keresztellek az Atyának, Fiúnak, Szentlélek-Istennek nevében ...". Szegény öreg Dáné, egy pár hónap múlva, végelgyengülésben meghalt, de ugyanakkor az anyakönyvek hivatalos vezetése is átment a helyi községi jegyzőnek kezelésébe. Így én az utolsók között szerepelek azok között, akik nincsenek bevezetve a jegyzőségen.

   Édesanyámnak sorrend szerint a hetedik gyermeke voltam. Az akkori falui babonák azt tartották, hogy a hetedik a szerencsés. A hathetes gyermekágy idején édesanyám elmondása szerint alig maradta meg, olyan súlyos beteg voltam anyámmal együtt. Anyám akkor 35 éves volt. Apám, aki nagyon ideges természetű volt, inkább anyámmal törődött. " Hadd a gyermeket, csak te jobban légy ! Úgyis elég gyermekünk van és még ezután is lehet. A fontos az, hogy te jobban légy. " Ezt mondta anyámnak. Csodával határos, hogy orvoshoz sem vittek akkor, és mégis jobban lettem. "


A teljes elbeszélés elolvasható az Alsósófalva Monográfiája című könyvben a 175. oldaltól kezdve.