2011. augusztus 17., szerda

A cukor


  Gyűjtötte Kacsó Zoltán, elmesélte Bogdándi Erzsébet, szül. Kacsó Erzsébet ( szül. 1934. IV. 3. )


 " 44-ben a háború idején történt : Még csak 10 éves voltam, amikor otthon vigyáztam a testvéremre, Attilára. Mert ugyebár a szülők dolgoztak a megélhetés miatt.  Egyszer csak egy orosz katona az utcáról beszökött a tornácba. Rám kiáltott "Dáváj, dáváj!" és odament a   bölcsőhöz. Nem értettem, hogy mit akar, de nem is nagyon tudtam arra gondolni. Csak néztem, ahogy felemelte Attila párnáját és elvette az alája rejtett cukrot. A cukrot még szegény édesanyám dugta volt el oda azzal a reménnyel, hogy ott senki sem fogja keresni. S hát nem egyből rátalált. Azt vitte el, mert csak az volt otthon... S azzal kiszökött a tornácból. Szegény édesanyám még sokáig emlegette, úgy sajnálta azt a cukrot. "