2011. augusztus 19., péntek

Dáné Mózes

   Algyógyról került az alsósófalvi eklézsiához. Nehéz, megpróbált s meghurcolt életű ember volt. Halála előtt megírta önéletrajzát. " Születtem 1822. február 6-án. Neveltetésem gondos, szigorúan rendes vallásos szülők vezetése és felügyelete alatt történt. A gondos szülők biztatásáért én most, életem alkonyán is a legnagyobb hálával emlékezem meg róluk. A tudás elemeit az apai háznál megízelítve, a tudományokat az akkori módszer szerint a székelyudvarhelyi anyaintézetben 14 évi folyam alatt bevégeztem. Miután a nyolcadik osztályban (logika) egy évig tanítóságot folytattam a papi szigorlatot kitűnő eredménnyel letettem.". A világosi fegyverletétel után különösen a Székelyföldnek azon a területein, nagyon figyelték a haladó szellemű lelkészeket, s mint ilyent, őt is meghurcolták. A Török János-féle összeesküvésben való részvétellel gyanúsították, s 16 hónapi vizsgálati fogság után 5 évi várfogságra ítélték. 1856. júniusában engedték szabadon. Alsósófalván a gyülekezetben 30 éven keresztül hirdette Isten Igéjét. Egyéniség, mély hite, emléke ma is közszájon forog a gyülekezet idősebb tagjainak körében.

   Dáné egyéniségének alapvonása a szigorúság és a lelkiismeretes pontosság volt. Üldözte a bűnözéseket, s különösen az ifjúságot igyekezett a tiszta erkölcs útjára vezérelni. Az ő segítségével szervezi Bálint József tanító a sófalvi legényegyletet, melynek tagjai fogadalmat tesznek, hogy soha nem káromkodnak, szeszes itallal mértéktelenül nem élnek. Lelkiismeretességének legszebb bizonyságai a gyülekezeti és egyházmegyei jegyzőkönyvek, melyeket, mint az udvarhelyi  egyházmegye főjegyzője 15 évig vezetett. Ezt a fontos tisztséget 1874-től 1889-ig viselte. Élete vége felé az alsósófalvi gyülekezetet nagy nyomorúság érte. Az 1892. évi nagy égéskor a templomot s a papilakot kivéve az egyházi épületek is mind elégnek a falu nagy részével együtt.
Népének vigasztalója, bátorítója és anyagi élete helyreállításának szervezője volt. Három évtizedig tartó komoly, szép munkássága után 1896. február 26.-án halt meg. Sírja a kiserdői temetőben van.

* Alsósófalva monográfiája 74. o.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése