2011. augusztus 15., hétfő

Tájszavak D-F

  • decsegtet: zajt csap, zajosan közlekedik 
  • degenyeg: szekérhez használt sötét színű kenőszer
  • dekret: nagy zajt csap
  • deng: döng (főnév és ige)
  • dengel: ledöngöl vagy öklével veri
  • derget: dörget, zajt csinál
  • derekajj: tollal töltött derékalj
  • derezzik: apró cseppekben esik az eső
  • dilimányi, dilinyó: eszement, bolond, bolondos
  • dilló: bolond, dilis
  • diskura: beszélgetés, társalgás
  • disznólkodás: disznóölés
  • dísztelenkedik: illetlenül viseli magát
  • dobonka: alól ellaposodó hordó alakú, fából készült füles vizes edény (a mezőre, régebb)
  • doncs: undorító
  • dörmint: förmed
  • dufla: nagyon jó, megér kettőt is (csak pozitív értelemben)
  • duga: 1. patakban készített kicsi gát játék céljából  2. gát
  • dugtig: teljesen tele
  • dungóvirág: árvacsalán
  • durga: kisujjnyi vastagságúra font gyapjúfonal csergének
  • duruzsol: tompa, egyenletes hangon mond
  • dusza: szalmazsák 
  • duvad: valami omlik nagy mennyiségben
  • duvajkodik: részegen kiabál
  • duvatlan: evésben határt nem ismerő, falánk
  • duvaszt: dülleszt
  • dürüszöl: nyeléskor, ha a száraz étel sérti a garatot
  • dzsávál: lop (cigányból)


  • ebbed: erjed
  • ebeg: dadog
  • egykori: egyidős, ugyanabban az évben születtek
  • ehejt: itt van közel. ( sokkal közelebb, mint az ahajt )
  • eke-bóka: butaságoskodás, értelmetlen, éretlen beszéd vagy cselekedet
  • elsasul: elzsibbad
  • elkárosodik: elpusztul, megdöglik
  • elvar: elsiet, gyorsan elmegy
  • eplény: a szekér része, rajta forog a fergenttyű, az ágast fogja össze a tengellyel
  • eszközfa: szerszám készítésére alkalmas fa, szerszámfa
  • éjen/éjjen: éjjel, éjszaka
  • ejsze: -talán
  • elemózsia, éleség: erdei munkások heti élelme régebb. 
  • elpall: elver
  • elsupákol: jól elver
  • elszelelt: elment, elhúzta a csíkot
  • eltángál: megver
  • élés: takarmány, "Nincsen élés a marháknak"
  • életszer: falusi háztáj, belsőség
  • észkos: árnyékos
  • esszájg, esszájk: evőeszköz készlet
  • esztán: aztán
  • eszterhéja: - eresz

  • fabatka: fából készült pénzérme, ami irreállis, ezért semmit se ér (fabatkát se ér)
  • fabot: kerek vagy téglatest alakú kemény, bogos fa nyéllel, fahasításkor vele verik a fejszét és a vaséket
  • fafütyü: fanyelű bicska (gyűjt. B. A. 1939)
  • fagyór: fagyal
  • fájin: kiváló
  • fánc: vájat egy fából készült tárgyon, ebbe illeszkedik egy másik darab
  • farkalló: meredeken a megrakott szekér után kötött hosszú fa fékezés céljából
  • farkallózik: tart valaki után (a gyermek az anyja után megy)
  • fehérmarha: tehénféle
  • fehérnép: nő, asszony
  • felhéc: a lószereken a kerekek előtti keresztfa
  • felhécpáca: a felhécet és a tengelyt összekötő vasrúd két felől
  • felszoroz: a fiú és a lány nevének kezdőbetűit korlátra, táblára felírják bosszantás céljából
  • fénkő: fenőkő, kaszaélesítő kő
  • féntok: fenőkő tartó
  • fentős: ügyefogyott, fogytékos
  • fersing: fehér alsószoknya
  • fertájóra: negyed óra
  • feszt: - mindig
  • feszedezik: nagyonskodik, mai szóval menőzik
  • ficujka: kis papírdarab, jegyzetelésre alkalmas
  • firtat: keresgél, kutat, érdeklődik
  • firiskó: gallér nélküli belebujós, pulóvert helyettesítő régi ruhadarab
  • fityfene: mérgelődésre, szidkozódásra használt szó
  • fityinkó: félkegyelmű
  • folyat: a tehén ezt teszi, amikor párosodni akar
  • fonókerék: a kézi fonást gyorsító eszköz
  • fontál, fontostál: kétkarú mérleg, amelynek egyik táljára a terméket, másikra súlyokat helyeztek 
  • fosos: pletykás
  • fosposta: pletykáló
  • fostató: bodzafából készített vízipuska gyermekeknek
  • fostoros: pletykás
  • főre való ruha: fejkendő
  • fuga: vízszintes és függőleges üres rés a csempe, téglák, és hasonló építőelem közt
  • fungál: működik (általában valami intézmény, vagy fogalom)
  • fuszulyka: bab, paszuly
  • fuzsitus: - kapkodó
  • füttő: kályha