2011. szeptember 11., vasárnap

Tisztelt olvasók!


   Első gondolatként szeretném megköszönni azt a sok segítséget, amit kaptunk. Gondolok itt Andrási Benedek tanárúrra és feleségére, akiknek munkássága nagyon sok ötlettel és forrással lát el bennünket. Továbbá köszönetet szeretnénk mondani minden kedves időskorú embernek, akik arra áldozták idejüket, hogy hosszú órákon át meséltek nekünk. Jó egészséget és boldog életet adjon az Isten nekik.

   A blog két hónapos fennállása óta több, mint 200 cikk született. Bár nem szívesen mondjuk ezt, de a nyári szünet véget ért, így a jövőben nagyon kevés időnk lesz az írásra, ugyanis egyetemisták vagyunk. Az egyetem megannyi kötelezettséggel jár, amelynek muszáj mindketten eleget tegyünk. 

   Szeretnénk megkérni mindenkit, hogy amennyiben tud bármi olyanról, ami helyet kaphat a blogban, jelezze nekünk. Gondolunk itt régi fényképekre, könyvekre, kéziratokra. Továbbá nagyon szívesen fogadjuk, ha segítenek a blog írásában. Akár kézzel, akár számítógépen írt cikket küldhetnek nekünk és mi névvel ellátva közzé tesszük azt. A cikkek moderálásjogát fenntartjuk. Irányelveink közé tartozik, hogy a blogunkkal nem akarunk senkit megsérteni, így nem tehetünk közzé olyan cikkeket, amelyek adott személyre, vagy csoportra nézve sértő jelleggel bírnak.

   Jövőterveink közé tartozik Alsósófalva honlapjának megírása. Ez idáig két okból nem volt lehetséges. Első a honlap kódjának megírása bonyolult művelet. Bár mindketten rendelkezünk alapszintű ismeretekkel, úgy éreztük, hogy ez nem volna elegendő. Ezt valamilyen módon megpróbáljuk orvosolni a jövő nyárig. A másik ok pedig a honlap anyagi oldala. Egy honlap fenntartása kissé több pénzbe kerül, mint amit megengedhet magának két diák. A probléma megoldására már kaptunk ajánlatot, így reményeink szerint jövő nyárig minden probléma megszűnik.

   A honlaptól függetlenül készülünk egy másik meglepetéssel a falu lakósainak jövő őszire. Bár anyagi megvalósításához szintén nincs fedezetünk, de reményeink szerint  a tervezett időpontig megoldjuk ezt is.    

   Bár tudjuk, hogy ez nem a búcsúszó, de legbelül mégis kicsit annak érezzük. Egy évig szinte sose leszünk itthon. Utolsó gondolatként pedig azoknak üzennék, akik szülőfalujuktól távol vannak most: Lehettek bármi távol is, Alsósófalva sose felejt el, és mindig hazavár titeket.
   
    Erőt és egészséget kíván minden kedves látogatónak a blog szerkesztősége!
                      Kacsó Zoltán                 &               Molnár Szabolcs