2012. szeptember 4., kedd

A népi gyógyászat nyomdokaiban

      A sóvidéki ember nemcsak a megélhetéshez szükséges eledelt, ruházatot és egyéb javakat állította elő magának évszázadokon keresztül, de saját maga orvosa is volt. Eme orvostudománya nagyon színes, hiedelmekkel, babonákkal tarkított, amelyet sokszor elképzelni se tud a mai kor embere. Ahhoz, hogy ezt megértsük két dolgot is meg kell, hogy említsek. 

  " Ha valaki olyan beteg volt, hogy el kellett vinni a kórházba Udvarhelyre, akkor hajnalba befogták a lovakat, a szekeret megrakták szalmával, arra pokrócot terítettek. Abba szépen a beteget belefektették. Akkoriban fakereke volt a szekereknek, ezért csak lassan lehetett haladni, hogy a beteget ne rázza meg a szekér. De sokszor így is nagy megerőltetés volt a betegnek. A szekeresnek is egy napi út volt megtérni. "

  Az említett távolság ma könnyedén megtehető fél óra autózással. De akkoriban ez nagy problémát okozott. Közelebb is volt kisebb kórház, de nagyon sokan mégis a jól bevált, régi módszerekben bíztak.

   A másik amit meg kell említenem, az a népi hiedelemvilág. A tündérekről/szépasszonyokról már sokszor meséltem. A környező várakat építették, de a falvak közelében is szerettek táncolni. Ezek a tündérek vagy jók vagy rosszak voltak, de a fiatal legényeket mind szerették, és magukkal vitték, ha tudták. A tündérek mellett más gonosz szellemekben is hittek. Ha belegondolunk a farsangtemetés is erre vezethető vissza. A farsangi maszkurázással elijesztették a gonosz szellemeket, így azok egész évben békén hagyták a falut. Kicsit már érthetőbb, hogy a gyógyítás folyamatát miért övezi körül megannyi kuruzslás, ráolvasás meg mindenféle bűvös cselekedet. Nem volt ahova/ahogyan menjenek a betegek, nem volt pénzük drága orvosi kezelésre, nem voltak jártassak az írott tudományban sokáig. Így nagyban ragaszkodtak az évszázados gyógyítási hagyományaikhoz. 

   De nem kell azt hinni, hogy Istentelenek lettek volna. Nagyon is fontos szerepet játszott az életükben az Istenbe vetett hitük. A beteg ágyánál ott volt a falu papja is, sokszor a szentelt gyertya és szentelt víz is eszköze volt a gyógyításnak, de leginkább azt hitték, hogy az Isten jelenléte (azaz a pap jelenléte), ártalmatlanná teszi azt a gonosz erőt, amely a betegséget okozta, és nem hagyja a beteget meggyógyulni. 

  Az utóbbi évszázad hirtelen fejlődésével, egy új korszak kezdődött a Sóvidéken is, amely a modern orvostudományt helyezi előtérbe. De néha még mindig felbukkan egy pár népi elem. A sümölcs gyógyításához például meg kell érinteni egy halott ember kezét. Amikor én magam megszülettem, egy kedves rokonom az ágyhoz akarta kötözni a lábaimat, mondván, nem szabad a baba rugdalózón, mert akkor nyomorék lesz felnőtt korában. Hála Istennek ágyhoz se kötöztek, és egészségesen fel is nőttem. Néha még találkozunk fokhagymával egy ajtó - ablak sarkában amellyel a gonosz szellemeket lehet távol tartani a háztól. 

   Mindenesetre a sóvidéki emberek nagyon sok gyógynövényt ismertek és használtak. Volt orvosságuk lázra, megfázásra, köhögésre, sebek ápolására, gyomorbántalmakra, mondhatni mindenféle betegségre. Tavasztól őszig folyamatosan gyűjtögették a különböző gyógynövényeket, amelyekből tea, teaszerű kivonat vagy kenőcs készült. Így a padláson mindig helyet kaptak a szárított gyógynövények. 

Bába kalács
Bába kalács - teát kell főzni köhögés/megfázás esetén

Egérfarkú fű
Egérfarkú fű - gyomorfájás ellen kell teát főzni

kék iringó
kék iringó - köhögés ellen a legjobb tea

galagonya
galagonya - megfázás, meghűlés esetén teát főznek belőle, porrá törve gilisztahajtó

Körömvirág
Körömvirág - kenőcsöt készítve sebekre használják