Kigyúlt a fény a megszépült, új Lánchídon
S az őszi alkonyon mentünk Buda felé.
Egy fénysugár lelkünk rejtekét járta át,
S nem sejtett, nagy csodát tárt szemünk elé.
Ott jöttem rá, hogy szeretlek téged,
S véled az élet oly sokat ígér,
Kigyúlt a fény szívünk mélyén s a Lánchídon
Mentünk most már tudom a Boldogság felé.
Alsósófalvi katona
legények lejegyzései
Rozsnyói tábor, 1952
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése