2013. február 9., szombat

Valahol egy kis ablakon nem nyílnak már a pünkösdi rózsák


Valahol egy kis ablakon nem nyílnak már a pünkösdi rózsák
Valahol egy kis ablakon elmúltak a szerelmi nóták.
Valahol egy csendes utcán szomorúan, álmodozva járok
Meg ne tudja soha senki, hogy én mindig valakire várok.

Valamikor boldog voltam, ha pünkösdi rózsát láttam nyílni
Valamikor örömkönnyel tudtam én a rózsák között sírni
Valamikor nem gondoltam, hogy én egyszer itt maradok árván
Hogy énnékem nem nyílnak már soha többé a pünkösdi rózsák.

Énnékem is az a bűnöm mind a többi korhely cimboráknak
Mámorosan nótaszóval múlatom át én az éjszakákat
Mert szerettem egy barna kislányt, aki egyszer mindenem volt nékem
Elhagyott és érte züllök, múlatom át én az éjszakákat.