2011. szeptember 1., csütörtök

Állattartás

   Az állattartás éppoly fontos volt a sófalvi emberek számára, mint a mezőgazdaság. Hisz így mindenki meg tudta termelni a családja számára az évi szükségleteiket : disznó- , szárnyas- és bárányhúst továbbá tojást és tejet. A juhtartás további előnyei a sajt és orda, amely minden egyes juh után adott mennyiségben jár, továbbá a juh gyapját is felhasználták.

   Az állattartás nagyban követi a földművelés megszokott elméletét. Nem a mennyiségre törekedtek az emberek, hanem, hogy minél több fajta állatot tudjanak tartani. Egy családi gazdaságban általában megtalálható volt : szárnyasok (főleg tyúkok de lúd és kacsa is ), egy-két disznó, juhok (általában 5-10 ) és lehetőség szerint egy tehén vagy ló. Az örökös házőrző a kutya is fontos, és egy-két macska az egerek ellen. Akinek ennél nagyobb gazdasága volt, az már jómódúnak számított.

   A disznók tápláléka az ételmaradékok mellett csihány (csalán), répalapi, apró sarjú, répa, tök, főt krumpli volt. Ez mellé, ha tehették, egy kis lisztet is adtak, hogy jobban nőjön az állat. Jól látható, hogy a sertések eledele az évszakok függvényében változó volt.

   A tehenek nyári tartása kétféle képpen lehetséges. Van egy csorda, amely egész évben a havason legel és csak télire jönnek haza. Az említett határrész a Bucsin felé, a falutól körülbelül 20 km.-re található. Ide gyalog, jobb esetben szekér után kötve vezetik fel az állatokat. A másik lehetőség a " kijáró csorda ", amely tehenek minden nap kimennek a falu határába legelni egy pásztor felügyeletében és minden este hazajönnek. A tehéntartás két előnnyel jár : amikor borjú születik eladják a vásáron, és a tejet is lehetséges értékesíteni. Bár ez utóbbit már nem olyan könnyen, amióta a tejcsarnok (tejbegyűjtő központ ) megszűnt. Az istállótrágyát is felhasználják talajjavításra.

   A juhok szintén a határban legelnek egész nyáron. A falu határa három részre van osztva, és ezek közül évente jelölik ki a " nyomást ". Azaz azt a részt, amelyen a gazdák abban az évben nem művelhetik meg a földjeiket hanem legeltetésre használják a juhok és a tehenek számára. Minden tavasszal van majorfogadó ( pásztorfogadó ) és ekkor határozzák meg, hogy egy juh után mennyi sajtot és ordát kap a gazda.

   A 2003-as állatösszeírás alapján a faluban van : 344 szarvasmarha, 1651 juh, 281 kecske, 593 sertés, 4831 baromfi, 200 ló, 60 méhcsalád. A gazdálkodást megnehezíti az EU csatlakozás óta megjelent új szabályok, így a gazdaság azóta enyhe hanyatlásnak indult.