2011. október 6., csütörtök

Szőlőszüret

   A sóvidék bár nem tartozik a nagy bortermelő vidékek közé, mégis a szüret időszakának legfontosabb eleme a szőlőszüret. A szőlőtöveknek, a ház tövébe ültetik és megengedik, hogy az teljesen felnőjön a ház tetejéig. Ezért kapta a  ,, tornácfája-i szőlő " elnevezést, hisz a régi házak rendszerint tornáccal rendelkeztek és ezt nőtte be a szőlő.



   A bő termés reményében a szőlőt egész évben ápolni kell. Ez rendszerint a tavaszi metszéssel kezdődik. Sokan fontosnak tartják a holdállást is, mert csak meghatározott időszakban érdemes visszametszeni az ágakat, másképp kevés és gyenge termést fog hozni az esztendő. Továbbá érdemes a ,, rogyától " is védeni a szőlőfákat. Szeptember elején, vagy amikor érni kezd a szőlő a hosszabb nyári hajtásokat és a nagy leveleket lemetszik. Ezáltal több fény jut a szőlőgerezdeknek és édesebb lesz a szőlő.


   Az ókori görög mitológiában már kiemelkedő szerepet töltenek be a szüreti mulatságok és ünnepségek. Hogy a magyarok mikor kezdtek el szőlőtermesztéssel foglalkozni, azt nem tudni. De sejteni lehet, hogy államalapításunk után, hisz az őshaza hideg időjárási viszonyai nem igazán adtak lehetőséget erre.


    Ha nem is a görögöktől, de valószínűleg a magyarok is a déli vidékek lakóitól vették át a szőlőtermesztés   tevékenységét és építették be saját hagyományaikba. A szüret időpontja a XVIII-XIX. században hagyományosan valamilyen jeles naphoz kötődött Szent Mihálytól (szeptember 29.) Simon-Júdás (október 28.) A szüreti mulatozás vidékünkön csak az első világháború után terjed el.

  A szüret kiemelkedő mozzanata a szüreti bál, amelyet minden évben megszerveznek a helyi kultúrotthonban. Természetesen ennek is megvan a maga hagyománya, amelyről a Szüreti bál című cikkünkben olvashatnak.


  Úgy tartják nálunk fele, hogy csak az az igazán jó gazda, 
aki szüret idején ,, eléveszi a tavalyi borát "
 és azzal kínálja meg a szüretelőket.

Ajánlott tartalom: Szüreti bál