2016. szeptember 25., vasárnap

2016. szeptember 11., vasárnap

Polipgomba a Sóvidéken

   A tegnapi, havasi túra során egy igen különleges gombára találtunk. A Polipgomba vagy elterjedtebb nevén Tintahalgomba egy Ausztráliában és Új-Zélandon őshonos gomba, melynek érdekessége, hogy spóráit rovarok terjesztik. Ahogyan az alábbi képen is látható a belső részén kis trutyik találhatóak, amelyek odacsábítják a rovarokat. A gomba maga nem mérgező, de erős szagához hasonló ízvilág is társul, ezért nem kellemes a fogyasztása.  

Polipgomba - Tintahalgomba

Erdei gomba

Erdei gomba

Fagomba

Őzláb-gomba

Pókháló

További fotók a Facebook oldalunkon.

2016. augusztus 23., kedd

II. Alsósófalvi fúvóstalálkozó és falunapok - Sóvidék Televízió

   Augusztus 20-21. között második alkalommal tartottak az fúvóstalálkozót Alsósófalván, amelyet idén egybekötöttek a falunapokkal. Az esemény első napján a kulturális műsorok és az esti koncertek kapták a főszerepet, vasárnap pedig a fúvószenekarok találkozója, amelyre hét zenekar kapott meghívást.

   A hétvégén megtartott alsósófalvi fúvóstalálkozón és falunapot gyerekprogramok, kulturális műsorok, fúvószenekarok találkozója, koncertek és a Székelygóbék várták az érdeklődőket. A kétnapos rendezvény csúcspontja a vasárnapi fúvóstalálkozó volt, amelyre hét zenekar mutatkjozott meg: az alsósófalvi-, a korondi-, a parajdi-, a székelykeresztúri-, a székelyvarsági-, a székelyzsombori- és a szentegyházi fúvószenekar.
A fúvóstalálkozón az alsósófalvi fúvószenekar fogadta a vendégeket, majd a meghívott zenekarok felvonultak a település utcáin, azt követően közös produkcióval nyitották meg a találkozót.
A rendezvényt a házigazdák nyitották meg, majd a meghívott zenekarok örvendeztették meg a közönséget. Ezte a Székelygóbék szórakoztatták a látogatókat. A fúvóstalálkozóval egybekötött falunapokra az Alsósófalvi Fúvószenekar szervezésében került sor, Parajd község Önkormányzatának támogatásával.

II. Alsósófalvi fúvóstalálkozó és falunapok - Sóvidék Televízió


2016. augusztus 12., péntek

Alsósófalvi adatok az erdélyi CE Szövetségből

1931. augusztus 2., Sóvárad 


   A helybeli szövetségesek Máthé Elek lelkész vezetésével missziói napot szerveztek, melynek alapgondolata Menjünk Jézushoz, vegyük fel az ő keresztjét, hírdessük őt minden népnek....A közeli vidékekről 97-en vettek részt. Felsősófalváról 60, Kibédről 20, Parajdról 14 és Alsósófalváról 3 résztvevő volt. 

1931. augusztus 30. – szeptember 1., Marosvásárhely

   A konferenciát Tóthfalussy József és Herbeth István helyi lelkészek szervezték. (Alsósófalva 2 résztvevő)

1932. augusztus 28–29., Marosvásárhely

   A program szerint 28-án felnőtt és 29-én ifjúsági konferencia volt. A felnőtteknek három előadás volt: 1. Az ember természetes élete (Zsolt 103,14–17) – Nagy Ödön tanár, 2. Megújult élet (Róm 5,4) – Herbeth István, 3. Szolgálatra rendelt élet (1Jn 3,16) – Filep Béla. A százakra menő jelenlevők este szeretetvendégséggel zárták a napot, amelynek keretében Balogh Ferenc alsósófalvi lelkész hirdette az igét. Az ifjúsági konferencia másnap a közeli Somostetőn, szabad ég alatt folytatódott. Három előadás hangzott el: 1. Veszélyben forgó élet (Jn 12,25) – Benke Róza, 2. Felszabadult élet (Zsid 2,15) – Halmen Erzsébet, 3. Krisztust dicsőítő élet (2Kor 4,10) – Nagy Júlia. A konferencián kb. 220-an vettek részt Aradról, Kolozsvárról, Zilahról, Déváról, Nagyenyedről és a környéken levő 22 településről.

Alsósófalva. 

1928. február 18–27. közötti utazásáról számol be a Szövetség elnöke, Kecskeméthy. Ottjártakor a helyi lelkész, Balogh Ferenc vallásos estélyt szervezett, amelyre a közeli Parajdról is átjöttek néhányan. Ugyanabban az évben a marosvásárhelyi szövetségesek is tiszteletüket teszik Alsósófalván, de látogatásukról nem közölnek részleteket. Klein Adolf Pál missziói munkás 1931. június 6-i látogatásából azt tudhatjuk meg, hogy Balogh Ferenc és családja igazi magyaros vendégszeretettel fogadta a vendéget és a beszélgetés kapcsán Balogh Ferenc sérelmezte, hogy a felelősségérzet hiányzik a CE munkájából. Ugyanaznap este a bibliakör termében missziói estét rendeztek, amelynek keretében, ének és ima után, Nagy Árpád parajdi kántor szólóéneket adott elő, Kacsó Mancika pedig szavalt. Ezután következett a vendég előadása a külmisszióról, a zsidómisszióról és a belmisszióról. Befejező beszédet és imát a helybeli lelkész mondott. 1932. december 17-én ugyancsak Klein Adolf Pál tett látogatást, melynek keretében a helyi önképzőkörben szolgált. Szóbeli visszaemlékezés szerint, a Balogh Ferencet szolgálati helyén követő Boros Árpád lelkész és családja elkötelezett tagja, híve és támogatója volt az Alsósófalván már beindult szövetségi munkának. A visszaemlékező megjegyzi, hogy a házi istentiszteleteket mindig laikus egyháztagok vezették, ahol a lelkész megfigyelőként vett részt, és csak akkor szólt hozzá a beszélgetéshez, ha a Szentírástól idegen hozzászólások hangzottak el. Ezeken az alkalmakon többnyire az asszonyok vettek részt, mivel a férfiakat lekötötte a mezei munka. A visszaemlékező legkedvesebb élménye ezekkel az alkalmakkal kapcsolatban: Addig nem mentünk haza a bibliaóráról, amíg ki nem bontottuk a „testust”. Az igéhez pedig sokan hozzászóltak. Fontosnak tartja még elmondani, hogy a lelkész nagyon sokat foglalkozott a gyerekekkel.

Temesvár. 

1930. december 4-i missziói körútján Kecskeméthy István elnök ezt a közösséget is felkereste és meglátogatta a helyi bibliaköröket, vendéglátója Budás Miklósné volt....A bibliakör tagjait a Temesváron szolgáló nagyszámú erdélyi székely leány alkotta (csak Alsósófalváról 120-an voltak! ), akiknek Elekes Gyula lelkész tartott bibliaórát. Ebből a bibliakörből 3 leány iratkozott be a CE Szövetségbe.

Az 1936. évi konferencia
Az 1936. évi konferencia

A dolgozat címe: Az erdélyi CE Szövetség története a két világháború között
Szerző: Szász Zoltán
Megtekinthető ide kattintva.

2016. július 28., csütörtök

Korabeli képeslap Alsósófalváról

 Korabeli képeslap Alsósófalváról
Korabeli képeslap Alsósófalváról

Ez az 1937-es képeslap jelenleg megvásárolható ide kattintva.

Hasonló régi képeslapjaink: Régi képeslapok

2016. július 23., szombat

5 éves Alsósófalva weboldala

  Kedves olvasók!

  Idén mondhatjuk el utoljára, hogy egy kézen meg tudjuk számolni, hogy hány éves Alsósófalva weboldala. Jövőre ezt már nem tehetjük, mert hatig számolni csupán két kézen lehetséges, és ha az Isten erőt ad, akkor majd büszkén fogunk hatig is elszámolni.

   De az öt év is nagyon sok idő, nagyon sok mindenre tanít meg bennünket. Nem szeretném ismételten bemutatni az oldalunk tevékenységét, olvasóink bizonyára már ismerik a különböző rovatainkat, melyek közül méltán a legnépszerűbbek a  FotókVideókNépdalok és a TájszavakBeszámolók című rovatunkat is sokan figyelemmel kísérik, és azt is el kell mondanunk, hogy a Facebook oldalunk kedvelőinek száma is szinte megduplázódott, így érve el a több, mint 1800 kedvelést. Köszönjük, hogy ily sokan figyelemmel követnek, ily sokan kíváncsiak Alsósófalva életére. 

  Felhalmozott ismereteink, tudásunk és kapcsolataink által igyekszünk minden olyan szervezet életébe bekapcsolódni, illetve minden olyan embert támogatni, aki a Sóvidék fejlődése mellett kötelezte el magát. Ezen tevékenységek közül szeretnénk megemlíteni párat. 

   A több, mint 700 szavat számláló Tájszavak gyűjteményünket felajánlottuk a Geolingvisztikai Műhelynek, hogy ezáltal is gyarapítsák a saját gyűjteményüket. Pávai István úrnak a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetéből is felajánlottuk szerény zenei gyűjteményünket, akinek könyve nemrég jelent meg A Sóvidék zenéje címmel. Nem feledkeztünk meg Alsósófalva falumúzeumáról sem, olvasóink által ez a gyűjtemény is szaporodott. Köszönjük szépen a felajánlásokat a falumúzeum nevében is. Külön sikernek könyveljük el, hogy a Sóvidék Televízió kamerái által is bepillantást tudtuk nyújtani a múzeumba.  Nagy örömünket fejezzük ki aziránt, hogy Alsósófalvának saját íjászklubja alakult, amely a Szirtisas nevet viseli. Falunk szülöttje, Farkas Attila egy nagy sikerű könyvet jelenített meg Az a csodálatos külföld - avagy Térj vissza, vándor, nem lehet két hazád címmel. Továbbra is jó kapcsolatot ápolunk a Sóvidék-Hegyalja Turisztikai Egyesület-tel, melynek eredményeképpen egyre népszerűbb az egyesület Facebook oldala is. Szintén dicséretes eredmény a nemrég megjelent sóvidéki idegenvezető applikáció, amely okos telefon segítségével használható. Segítséget nyújtottunk a Parajdi Wellness központ Facebook oldalának beindításában is. Az alsósófalvi származású embereknek lehetőségük van családfa kutatásba kezdeni, amelyről már korábban is beszámoltunk.

  Az oldal állandó szerkesztője továbbra is szerény egymagam vagyok, szívesen fogadom a szárnysegédeket, ha valakinek írni, fotózni, videózni, alkotni támadna kedve, akkor Alsósófalva oldala lehetőséget ad a kibontakozásra. Olvasóinktól is szívesen fogadjuk a leveleket, felajánlott fotóikat, írásaikat, mint ismeretes van Üzenet hazaRégiségek és Régi idők meséi rovatunk is.

  De úgy gondolom, hogy az oldalunk jelene és jövője helyett sokkalta fontosabb, a falunk, Alsósófalva jelenéről és jövőjéről beszélni. Azt a korszakot éljük, amikor az internet szó szerint berobbant a faluba, lassan mindenkinek van számítógépe, laptopja, vagy okos telefonja, internet hozzáférése, és Facebook profilja. De az internet egy kétarcú dolog, egyik felől hasznos információkat szerezhetünk általa, másfelől haszontalan és veszélyes dolgokkal áraszt el minket, amelyek ellen ha nem védekezünk, akkor kapcsolatok mehetnek tönkre, emberi szokások változhatnak meg, és hanyatlásnak indulhat a kultúra számos területe. Sokkalta fontosabb a gyerekekre odafigyelni, mint anno ötven évvel ezelőtt, amikor bicskával jártak iskolába, és szünetbe ezekkel játszottak. Számunkra, modern gondolkodású emberek számára, ijesztő elképzelni is, hogy milyen lehetett, de kicsit se annyira veszélyes, mint amilyen veszélyeknek vannak a gyerekeink az internet által kitéve. Ha nem mennek ki az utcára labdázni, mert helyette a számítógépes játékokat választják, akkor nem fognak barátságokat kötni, ha nem köttetnek barátságok, nem alakul ki bennük a szolidaritás, ha nem alakul ki a szolidaritás, megszűnik az a fogalom, hogy faluközösség. 

  Igen Alsósófalván még él a közösség fogalma. Sajnálatos dolog, hogy ilyen is történt az elmúlt időkben, hogy egy csűr vagy egy ház teteje égett le, de nem nézte a falu közössége tétlenül. Hanem adományokat gyűjtöttek, aki tehette szabadidejét áldozta fel, és csűr helyett csűr épült, háztető helyett másik háztető. Míg a biztosító társaságok hónapokig vonakodnak fizetni, addig elmondhatjuk, hogy szinte azonnal megszületik a falubeliek szívében a segíteni akarás szándéka. Isten áldjon ezért minden jó szándékú embert.

  Fontos megértenünk, hogy ezt a lelkületet tovább kell adni a fiataljainknak is. Fontos, hogy meg kell tanítsuk azokra a dolgokra, amelyre az iskola nem tanít meg. Fontos, hogy átadjuk a hitünket nekik, hogy templomba járjanak. Fontos, hogy amikor útnak indulnak hamuba sült pogácsát helyezzünk a tarisznyájukba. Az a gyerek, aki nem kap pár hamuba sült pogácsát útravalóra, sose jön vissza. De az, aki nem üres kézzel távozott, az mindig hűséges marad szülőfalujához. Ezt bizonyítja az a megannyi fiatal, aki külföldre kényszerül menni pénzkeresés céljából, de minden gondolata a körül forog, hogy ha jól megy sorsa pár év múlva hazajöhet, házat építhet és családot alapíthat idehaza. 

  Fontos, hogy felismerjük az önellátó gazdaság hatalmas előnyét. Alsósófalván az embereknek megvan a lehetőségük, hogy veteményes kertjük legyen, friss tojás és tej kerüljön az asztalra, télen pedig az általuk nevelt disznót vágják le. Ha ezt leváltjuk a nagyárúházak által kínált kényelmesebb, de minőségileg sokkal rosszabb termékekkel, akkor nem csak az egészségünket tesszük kockára, de rontjuk a saját megélhetési lehetőségeinket is. Hisz az utolsó pár lej is, mely egy külföldi cég számláján landol, szegényebbé teszi a Sóvidéket. 

   Alsósófalvának szerencsére van hagyományőrző csoportja, tánccsoportja, kórusa, színjátszó csoportja, focizni íjászkodni szerető fiataljai, fúvós zenekara. Ezek egyelőre nagy mértékben ellensúlyozzák a fenn említett veszélyeket, de mint ahogy a gyom is időről-időre felüti a fejét a veteményeskertben, úgy én is látok, és tapasztalok figyelmen kívül nem hagyható jeleket. 

   Hogy milyen lesz a Sóvidék, Alsósófalva húsz vagy harminc év múlva? Nem tudni. De reméljük, hogy akkor is lesz aki ezt az oldalt vezesse, lesznek segítőtársai neki, és akkora majd óriásira dagad a Segítő kezek listája. 

   Erőt, egészséget kívánunk minden kedves olvasónak, és ha tehetik látogassanak ki el - ki haza Alsósófalvára.
Tisztelettel,
Molnár Szabolcs



2016. július 19., kedd

Pásztorok - Végh László riportja

   Alsósófalva település az erdélyi Hargita megyében található, Székelyudvarhelytől 36 kilométerre. Szép Endre és családja Alsósófalva pásztorai. Az ő életüket követi kamerájával immár 2013 óta lapunk fotóriportere, Végh László. Legutóbb idén ősszel kereste fel az egyszerű körülmények között élő pásztorokat, akik csak télre húzódnak be a faluba, máskülönben a hegyeken felépített esztenán élik mindennapjaikat a rájuk bízott több száz juhval és kecskével.

   Hangos-képes anyagunkban ők mesélnek életükről, köztük a legkisebb fiú, aki 13 évesen, majd 15 évesen is beszél nekünk a juhokról, a jó és rossz időről, estékről és reggelekről.

2015. dec. 29.