2011. július 27., szerda

Hajnalozás

   A hajnalozás rendszerint húsvét első napjának éjjelén gyakorolt hagyomány. Régen a katonalegények, amióta meg nem kötelező a katonaság, a soron következő egyidősök társulnak össze és keresik fel a lányos házakat. Az utcán ének és zeneszó mellett vonulnak végig, majd mikor elérkeznek egy lányos házhoz, ha nyitva találják a kaput bemennek és az udvaron az alábbi éneket kezdik el énekelni :

"Nyisd ki babám az ajtót,
Csendesen, mert meghallják a szomszédok.
Ha meghallják hadd hallják
Úgyis tudja már az egész világ
Hogy én téged szeretlek, 
Hogy én téged soha el nem felejtlek." 

   Ha a lány fogadni akarja őket, márpedig úgy illik, háromszor kell fel s le kapcsolja a a villanyt, így adva tudtára szándékát a legényeknek. Ekkor egy a hajnalozók közül bemegy és bekérezteti a társaságot :

,, Jó reggelt kívánunk e szent virradatra,
Szerencsét, örömet ezen ünnepnapra,
Tiszteletet tenni jöttünk most e házhoz,
E ház lakóihoz, de főképp lányukhoz.
Remélem szavunkat nem fogják megvetni, 
S pár percre bennünket be fognak engedni."

  Kiszól, hogy : ketten, hárman s a zenészek, és a kért személyek bemennek. A legények felkérik a házban levő összes nőszemélyt táncolni, míg a segédek elveszik az asztalról a már előkészített : 12 tojásból 10-et , az üveg bort és pénzt. Mindegyikre külön személyek vannak kijelölve, akik rendszerint egy korosztállyal fiatalabbak a hajnalozóktól. Majd a tánc után megkínálják a háziak borral és süteménnyel. Végezetül pedig az elköszöntő következik :

,, Köszönjük e ház urának, szép eladó lányának
Hogy ily szépen fogadott, vendégeként ellátott,
Tovább senkit fel nem tartunk
Elkoccintjuk a poharunk
Szép csendesen tovább állunk
Csendes, jóccakát kivánunk."


   Miután végigjárták a falut a helyi kultúrotthonban elfogyasztják a ,tojáspaprikást", amit az édesanyák készítenek meg az összegyűjtött tojásokból. Ezzel ér végett a hajnalozás.

   A hajnalozás kiemelkedő jelentőségét az adta régen, hogy ez volt az első alkalom amikor igazán felfigyeltek a lányokra és legényekre. Ekkor érte őket az a megtiszteltetés, hogy már ne gyerekeknek nevezzék őket. Habár manapság a " disco " és más mulatóhelyek felváltják ennek a szerepét, a fiatalok mégis ragaszkodnak eme hagyományhoz és reményeink szerint még sokáig ápolni fogják.