A falu lakói egymással és más helységek lakosságával is nagy mértékben szolidárisak. Ez megnyilvánul tűzesetek, családi tragédiák, alkalmával. Létezik a kaláka-rendszer a faluban, például a ház építésénél kalákát szerveznek és nemcsak a rokonok, hanem a falusfelek is önzetlenül segítenek.
Az egymás iránti bizalom is tapasztalható sok esetben. Pénzt kölcsönöznek a rászorulóknak és bíznak bennük, hogy megígért időben visszakapják a pénzüket. Gabonafélékből vetőmagot adnak kölcsön tavasztól őszig.
Akit lopáson vagy hazugságon kapnak, megvetéssel és kár megtérítéssel bünteti a falu. A közvélemény kialakításában a hangadók a tanácsosok és a módosabb gazdák.
A közösségi érzést, az összetartozást nagy mértékben befolyásolja az egyház és az iskola.
A különböző vallásúakkal a kapcsolat megfelelő, a különböző vallásúak házasságából nem adódik feszültség, általában egyik fél sem veszi fel a másik vallását. A gyermekeket általában a szülők vallására íratják (a fiúk az apa, a lányok az anya vallását öröklik).
A más nemzetiségűekkel kötött házasságot helyesen ítéli meg a falu közvéleménye. Az esetek többségében magyar lányok mennek feleségül román nemzetiségű legényekhez. A legtöbb esetben a gyermekeket román nemzetiségűnek nevelik.
Négy-öt nemzedékre visszamenően is emlékeznek arra, ha a család ősei más nemzetiségű jövevények voltak, akik idővel elmagyarosodtak.
Hát azért manapság már nem sok román-magyar házaspár van a faluban. :)
VálaszTörlés