Egy kis kirándulást tettünk, hogy felkeressük azokat a sírokat, amelyek a falu egyik legszebb temetőjében vannak. A nevét, Kiserdő, a hatalmas csere- és tölgyfáiról kapta melyek bástyakánt őrzik a hely csendességét.
A legegyedülállóbb része a temetőnek ez a kettős kopjafa. Az itt nyugvó személyek neve pedig :
Jó pár olyan sír található, amelyeknek a felirata már teljesen lekopott vagy csak alig olvasható. A kiolvasható feliratok közt leggyakrabban a Kacsó név szerepel. Tudni illik, hogy ez a Kacsók temetkezési helye volt régen. Idősebb személyektől tudjuk, hogy írásos egyezség született volt, amely nemcsak azt határozta meg, hogy ki temetkezhet ide, hanem a temetőn belül is meghatározta, hogy kit hova temessenek. Amennyiben sikerül egy ilyen iratot felkutatni, mellékelni fogjuk.
A sírkövek és kopjafák mellett, gyakoriak a kőből készült obeliszkek is. Az itt található emlékművek közül a legmagasabb eléri a 2 métert. Bár nem tudjuk, hogy ez-e a helyes megnevezés, és az itteni emberek se igazán tudtak válaszolni a kérdésre, mi most obeliszkeknek nevezzük. Ezek a kopjafák kőből készített társai, valószínűleg abból a meggondolásból készültek, hogy a kő sokkal jobban kiállja az idő próbáját.
Az egyik sír feliratát már egyáltalán nem lehetett kiolvasni, de csináltunk egy-két felvételt róla, hátha sikerül a modern kor eszközeivel visszafejteni. Egy körülbelül 10 perc próbálgatás után egészen olvashatóvá tettük a feliratot, így talán mi vagyunk egy sír feliratának utolsó megőrzői.
A teljes méretért kattintson a képre.
Kacso Feren
csné Kacsó
Lidia élt 35
évet megh.
1812 be 2 hó
18 ......
Tudni kell, hogy régen bárhol elválaszthattak egy szót és sok esetben még ez elválasztójelt sem rakták ki.
Nem szabad búslakodjunk amiatt, hogy ők elmentek, hisz ők már egy jobb helyen vannak. Lelkük a mennyben, testük meg örökre megpihent a csillagos ég alatt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése