2018. november 17., szombat

Régi, népi mesterségek Alsósófalván

Alsósófalva: Káli Lajos, Samu Dénes, Kovács Sámuel, aki jó kovács volt és egyben lóurusosként is hírnévnek örvendett. A ma is élő Kacsó Géza (szül. 1904. II. 25.) lóurusos, akinek a híre eljutott egész Máréfalváig, Ilyésmezőig. A lovaknak a gyógyítását és herélésta csikókat fenn állva herélte - a katonasága idején tanulta. Besszarábiában teljesített katonai szolgálatot, és ott egy állatorvos ezredes mellé osztották be, aki ezred-állatorvosként teljesítette a szolgálatot. 

Alsósófalváról: Kacsó Géza, aki 1904. február 25-én született 1980. november 17-én az alábbiakat mondja: ő maga csak csikók herélésével és csikók, lovak gyógyításával foglalkozott. Eleinte a herélendő csikókat a földre lehúzva herélte, de később iskolát csinált és itt másodmagával lábon állva herélte az előkészített állatot. Csak azért kellett egy segítség, az állat farkát fogja félre, hogy ő tudjon dolgozni. A lovaknál felismert mindenfele betegséget. Nagyobb részt gyógyszertári gyógyszerekkel gyógyított, injekciókat is használt. Receptjére még az 1950-es években Szovátán, Parajdon és Korondon kiadták a gyógyszereket a gyógyszertárak. Azonban, ha szükségét látta, alkalmazta az alábbi orvosságokat is. Az 1970-es évek elejétől már nem foglalkozik a lovak gyógyításával, mivel a parajdi állatorvos dr. Szabó Vilmos az állatgyógyításért kétszer megbüntette. Vizeletelállás: Egy téglát megmelegített, a lónak a vaszorája alá tette és arra ecetet cseppentett. Ettől a vizelet megindult. Kehesség: Kehes lónak búzakorpát ajánlott előre megnedvesítve, hogy ecetesedjen s azután adta az állatnak. Azt javasolta, hogy a száraz poros takarmánytól, száraz abraktól óvni kell, főképp tavasszal a takarmányt és abrakot megnedvesítve kell etetni. A kehes csikót fűzfa révei (korhadt fűzfa) is füstölték.