Tájszavak D-F

• decsegtet: zajt csap, zajosan közlekedik 
• degenyeg: szekérhez használt sötét színű kenőszer
• dekret: nagy zajt csap
• deng: döng (főnév és ige)
• dengel: ledöngöl vagy öklével veri
• derget: dörget, zajt csinál
• derekajj: tollal töltött derékalj
• derezzik: apró cseppekben esik az eső
• dilimányi, dilinyó: eszement, bolond, bolondos
• dilló: bolond, dilis
• dirigál: utasít, másokat irányít
• diskura: beszélgetés, társalgás
• disznólkodás: disznóölés
• dísztelenkedik: illetlenül viseli magát
• dobonka: alól ellaposodó hordó alakú, fából készült füles vizes edény (a mezőre, régebb)
• doncs: undorító
• dörmint: förmed
• dufla: nagyon jó, megér kettőt is (csak pozitív értelemben)
• duga: 1. patakban készített kicsi gát játék céljából  2. gát
• dugtig: teljesen tele
• dungóvirág: árvacsalán
• durga: kisujjnyi vastagságúra font gyapjúfonal csergének
• duruzsol: tompa, egyenletes hangon mond
• dusza: szalmazsák 
• duvad: valami omlik nagy mennyiségben
• duvajkodik: részegen kiabál
• duvatlan: evésben határt nem ismerő, falánk
• duvaszt: dülleszt
• dürüszöl: nyeléskor, ha a száraz étel sérti a garatot
• dzsávál: lop (cigányból)

• ebbed: erjed
• ebeg: dadog
• egykori: egyidős, ugyanabban az évben születtek
• ehejt: itt van közel. ( sokkal közelebb, mint az ahajt )
• eke-bóka: butaságoskodás, értelmetlen, éretlen beszéd vagy cselekedet
• elsasul: elzsibbad
• elkárosodik: elpusztul, megdöglik
• elvar: elsiet, gyorsan elmegy
• eplény: a szekér része, rajta forog a fergenttyű, az ágast fogja össze a tengellyel
• eszközfa: szerszám készítésére alkalmas fa, szerszámfa
• éjen/éjjen: éjjel, éjszaka
• ejsze: -talán
• elemózsia, éleség: erdei munkások heti élelme régebb. 
• elpall: elver
• elsupákol: jól elver
• elszelelt: elment, elhúzta a csíkot
• eltángál: megver
• élés: takarmány, "Nincsen élés a marháknak"
• életszer: falusi háztáj, belsőség
• észkos: árnyékos
• esszájg, esszájk: evőeszköz készlet
• esztán: aztán
• eszterhéja: - eresz

• fabatka: fából készült pénzérme, ami irreállis, ezért semmit se ér (fabatkát se ér)
• fabot: kerek vagy téglatest alakú kemény, bogos fa nyéllel, fahasításkor vele verik a fejszét és a vaséket
• fafütyü: fanyelű bicska (gyűjt. B. A. 1939)
• fagyór: fagyal
• fájin: kiváló
• fánc: vájat egy fából készült tárgyon, ebbe illeszkedik egy másik darab
• faricskál: farag, faragcsál
• farkalló: meredeken a megrakott szekér után kötött hosszú fa fékezés céljából
• farkallózik: tart valaki után (a gyermek az anyja után megy)
• fehérmarha: tehénféle
• fehérnép: nő, asszony
• felhéc: a lószereken a kerekek előtti keresztfa
• felhécpáca: a felhécet és a tengelyt összekötő vasrúd két felől
• felszoroz: a fiú és a lány nevének kezdőbetűit korlátra, táblára felírják bosszantás céljából
• fénkő: fenőkő, kaszaélesítő kő
• féntok: fenőkő tartó
• fentős: ügyefogyott, fogytékos
• fersing: fehér alsószoknya
• fertájóra: negyed óra
• feszt: - mindig
• feszedezik: nagyonskodik, mai szóval menőzik
• ficujka: kis papírdarab, jegyzetelésre alkalmas
• firtat: keresgél, kutat, érdeklődik
• firiskó: gallér nélküli belebujós, pulóvert helyettesítő régi ruhadarab
• fityfene: mérgelődésre, szidkozódásra használt szó
• fityinkó: félkegyelmű
• folyat: a tehén ezt teszi, amikor párosodni akar
• fonókerék: a kézi fonást gyorsító eszköz
• fontál, fontostál: kétkarú mérleg, amelynek egyik táljára a terméket, másikra súlyokat helyeztek 
• fosos: pletykás
• fosposta: pletykáló
• fostató: bodzafából készített vízipuska gyermekeknek
• fostoros: pletykás
• főre való ruha: fejkendő
• fuga: vízszintes és függőleges üres rés a csempe, téglák, és hasonló építőelem közt
• fungál: működik (általában valami intézmény, vagy fogalom)
• fuserál: hozzáértés nélkül, sietve csinál valamit, és általában elrontja
• fuszulyka: bab, paszuly
• fuzsitus: - kapkodó
• füttő: kályha