Piros pipacs, búza virág virított a réten,
Amióta megláttalak lenn a falu végen.
Megöleltél, megcsókoltál, a szívemet kérted,
Boldog voltam, s oda adtam, mert én hittem néked.
Nádfödeles házatokban esküvő lesz máma,
Másnak adtad a szívedet, másnak vagy a párja.
Így rendelte a jó Isten oda fenn az égben,
Egyszer én is boldog leszek kinn a temetőben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése