2020. november 25., szerda

Légy előttem bár mily távol...

Légy előttem bár mily távol,
Szíved legyen mostoha,
Én szeretni mindig tudlak
De feledni soha.

***

Fehér galamb
Száll a levegőben,
Barna kislány
Életem reménye.
Te vagy földi
Boldogságom
Rajtad kívül,
Senki e világon.

Ének

Harangoznak a mi kisfalunkban,
Édesanyám menjen a templomba.
Imátkozzék, a Jóistent kérje,
Hogy a fiát semmi baj ne érje
Valahol a messze idegenben.

Túl a vízen virág van a réten,
Barna kislány mit üzensz te nékem?
Üzend meg, hogy szeretsz-e mint régen,
Mert én akkor hazafele térek,
Csak még egyszer tudnék hazamenni.

Túl a vizen nádfödeles házban,
Oda van az én babám bezárva.
Ne sírj kislány lesz még jobb is meglásd,
Ha majd egykor viszont látjuk egymást,
Csak még egyszer tudnék hazamenni.

Nem kell nekem a világon semmi,
Csak még egyszer tudnék hazamenni.
Csak még egyszer lehetnék tenálad,
Párnám lenne a te gyönge vállad,
Csak még egyszer tudnék hazamenni.

Ráduly Géza: 
Ifjúságom emlékeiből az 1960-1962. évekből
Gyűjtötte: Ráduly Eszter


Légy előttem bár mily távol...

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése